Szeretnénk előrebocsátani, hogy nem megbélyegzés az, amiről itt szó van, SŐT! Szerintünk minden anya fejében megfogalmazódnak kérdések, kimondva vagy kimondatlanul, mely kérdések egy témakör körül keringenek: Milyen anya vagyok?! Szerintünk minden anya jó, minden anya és apa a gyermeke javát szeretné szolgálni és gondoskodni akár saját erejének és képességének határait is feszegetve. Sok anyától kapjuk azt a visszajelzést, hogy Bababőrönd kezdeményezésünk mennyire segített és milyen komoly kapaszkodókat adott információszerzés és a babavárás során felmerült kérdések megválaszolására - Szívesen segítünk! És nem állunk meg, hiszen az anyaság komoly kihívások elé állít mindenkit a dackorszakok, bölcsőde, ovi választás, iskolakezdés és sorolhatnánk még a példákat, élethelyzeteket.

Szeretnénk megfelelő öniróniával megfogalmazni azokat a fontosnak vélt pontokat és eseményeket egy anya életében, amikor a szorongásokat, kételyeket legyőzve lép egy szülő át saját árnyékán, hoz meg döntéseket és feszeget határokat, saját határait. Szeretnénk, ha a gyermekvállalás és nevelés, életre való felkészítés minden kritikus pillanatában eszetekbe jutna, hogy nem vagytok "szaranyák"!
Fogadjátok írásainkat sok szeretettel!

 

BabaDirect Csapata

Miért annyira jellemző a mamahotel? 

A 18–34 éves magyarok 62 százaléka még a szüleivel él, miközben ez az arány 2005-ben is „csak” 50 százalék volt – derül ki a KSH friss kiadványából. A statisztikusok igyekeztek feltérképezni a jelenség okait is. Érdekes módon a lakásárakról nem ejtenek szót. 

A magyar fiatalok a KSH tájékoztatója szerint (ezt teljes terjedelmében itt nézheti meg) átlagosan 27 évesen hagyják el a szülői házat. Ez határozott javulásnak tűnik, hiszen 2005 és 2010 között 27,8-ről 28-ra nőtt a szárnybontási életkor. Ezt követően csökkenni kezdett, az utóbbi két évben pedig alig változott. Az uniós tagállamok közül 2005 és 2019 között Horvátországban nőtt leginkább (30,1-ről 31,8-re), Luxemburgban csökkent a legnagyobb mértékben (26,5-ről 20,1-re) ez az életkor. 

Az északi országokban a KSH okfejtése szerint hamarabb kezdenek el dolgozni a fiatalok, így az anyagi függetlenedés útjára is korábban lépnek. Közben a déleurópai országokban gyakori, hogy a felnőtt korú gyermekek csak a házasságkötést követően hagyják el a szülői házat. A fiatalok Svédországban költöznek el a legkorábban, Horvátországban a legkésőbb a szüleiktől. 

Luxemburg kivételével valamennyi uniós tagországban a férfiak költöznek el később a szüleiktől. Magyarországon a férfiak átlagosan 28,5 évesen hagyták el a szülői otthont, 2,7 évvel idősebben, mint a nők. A magyarországi elköltözési életkor a férfiaknál és a nőknél is magasabb az uniós átlagnál (ez a férfiaknál 26,9, a nőknél 25 év). 

A KSH szerint a rendszerváltozás hozta a változást. 

Bár a 18. életév betöltése a legtöbb európai országhoz hasonlóan hazánkban is a jogi értelemben vett felnőttkor kezdetét jelenti, a fiatalok közül sokan a húszas és a harmincas éveikben is a szülői házban, az úgynevezett „mamahotelben” élnek – olvasható a kiadványban. Mint hozzátették: nem volt ez mindig így, hiszen a fiatal felnőttek az 1990 előtti években még viszonylag korán az önállósodás útjára léptek. A rendszerváltás azonban e téren is jelentős változásokat hozott.  

A statisztikusok szerint 2019-ben a 18–34 éves magyarok 62 százaléka még nem hagyta el a szülői házat, szemben a 2005. évi 50 százalékkal. Ez azonban nem magyar sajátosság, a szülőkkel élő felnőtt gyermekek aránya több uniós tagállamban, például a szomszédos Horvátországban, valamint Lengyelországban, Olaszországban és Spanyolországban is emelkedett. 

Ezeket az okokat tárták fel 

A fiatalok jelentős része tanulmányainak folytatása alatt még a szüleivel él, a 18–24 évesek körében magas, 61 százalék a tanulók aránya. A szüleikkel lakó 16 éves és annál idősebb gyermekek a KSH szerint különösen elégedettek az életükkel, feltehetően pedig ez is befolyásolhatja, hogy a nagykorúság elérése után még évekig nem költöznek el otthonról, akkor sem, amikor már munkába álltak. 

Mint kifejtették: a kitolódó tanulmányi idővel, a munkaerő-piaci lehetőségekkel, valamint anyagi okokkal is magyarázható, hogy sokan a húszas és a harmincas éveikben is még a szüleikkel élnek. A 25–34 éves férfiak csaknem fele, a nők közel egyharmada nem hagyta még el a szülői fészket 2019-ben. Közben azért leírják azt is, hogy a szülőkkel élő 25–34 évesek 72 százaléka teljes, 4,5 százaléka pedig részmunkaidős állást vállalt 2019-ben. 

Igazán az lehet meglepő, hogy a statisztikusoknak eszébe sem jutott, hogy a mesterségesen magasra pumpált lakásárak mekkora akadályt jelenthetnek a fiatalok függetlenedése útjában. Még a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) összegénél is jóval nagyobb mértékben drágultak meg a lakások, így a fiatal házasok messzebb kerülhettek a lakásszerzés lehetőségétől. 

A babaváró azért segíthet legalább a frissen házasult fiataloknak. Sokatmondó lehet viszont, hogy a jegybank szerint a babaváró hitelek iránti kereslet a romló gazdasági környezet ellenére is erőteljes – bár a tavalyihoz képest mérsékeltebb – maradhat, a kedvező feltételek, az állami kezességvállalás és a konstrukciót igénybe vevők relatíve magas jövedelme miatt. Ebből úgy tűnik, hogy azért a babaváró is inkább az eleve tehetősek helyzetét javíthatja. 

 

Szerző: Az Én Pénzem 2020. július 15. 

Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk, hogy személyre szóló szolgáltatást nyújthassunk látogatóink részére.